Babaváró idézetek - ajándékod mellé, babaváró bulira, várandós pelenka partira

„Rád gondolok, te csöppnyi ismeretlen,
ki élsz már, bár még nem vagy a világon,
ki vagy már, noha lényed még titok,
éber valóság s mégis félig álom,
rád gondolok, míg jöttöd várva várom.”

„Apró gyermek - egykor remény, álom voltál, most valóság vagy.

Veled minden más lesz ezután. Oly` kicsi vagy, mint egy távoli csillag.

Vágy, hogy megérintsem a világegyetem szélét. 
 Szeretet, amely örökre elrabolja szívünket.”

"Én már azóta szeretlek, mikor még nem voltál más,

csak puszta gondolat és a csillagok lüktették az égre képzelt mosolyodat.

Aztán megdobbant a szíved a szívem alatt és én azóta a lelkemhez simítva hordalak."

"Várlak, mint csillámló holdfényt az ég, mint pelyhes hóhullást a tél.

Várlak, mint álmot a gyermek, ha fél, s a napokat számlálom.

Várlak, mert érzem közel vagy már, bár előtted még hosszú út áll.

Várlak, hisz tested a testemben él, repesve várom, hogy megszülessél!"

"Nézzék csak meg jól a terhes nőt: azt gondolnánk, átmegy az utcán, vagy
dolgozik, vagy éppenséggel szól önökhöz. Tévedés. A gyerekére gondol. Nem
fogja bevallani, de kilenc hónap alatt nincs perc, hogy ne gondolna a
gyerekére. Jó, figyel arra, amit mondanak neki, csak nemigen hallja.
Bólogat, de igazából fütyül az egészre. Maga elé képzeli. Öt milliméter: egy
szem búza. Egy centi: kagylócska. Öt centi: az asztalon a radírgumi.
Húszcentisen, négy és fél hónaposan: a kitárt tenyere. Semmi. Semmi se
látszik, mégis csak gyakran téved a keze a hasára. Dehogy, nem is a hasát
érinti, hanem őt."

(Anna Gavalda)